kincsek, bolha, modern

Imádom a régi dolgokat, tárgyakat. A rusztikus szótól viszont rosszul vagyok. Persze, tényleg rusztikusak, de ahogyan ez a szó elcséplődött az elmúlt években, évtizedben, az borzalmas. Szóval inkább legyen régi. Csak úgy egyszerűen. A bőrönd, vasaló, szódásüveg, no meg a bontott tégla tényleg a múlté (bár ez ugye mindennel így lesz idővel).

A régi dolgokat a rusztikus divatőrület előtt is imádtam – rám is ragadt, hogy én ezt a stílust kedvelem leginkább. Pedig fényév távolságra vagyok tőle, még ha ez a régi bútorok felújítása iránti szenvedélyem miatt nem is egyértelmű.

Milyen akkor 2023-ban a rusztikus? Öreges, nyomasztó? Nem, sőt! Gyönyörű régi bútorok vannak. Csak az arányokon múlik minden. Egy modern, természetes térben iszonyatosan jól tud mutatni egy-egy régi darab. Színesre festve pedig kifejezetten ütős. Egy kis ládika, egy régi edény, íróasztal, láda vagy bármi a bolhapiacról.

A rusztikus helyett az elmúlt években begyűrűzött egy újabb irány, maradt a rusztikus, mégpedig a modern jelzővel kiegészítve. Modern rusztikus. Meg a modern vidéki. Hogy az milyen? Hát maradtak a régi tárgyak, elvétve, itt ott, de a hangulat letisztult, általában fehér, elengedhetetlen natúr fa vagy lenvászon kiegészítővel, ami bárhol megjelenhet kisebb arányban, itt-ott. De tényleg fa, nem fa hatás!

A konyhák pl általában a shaker irányvonal mentén letisztultak, szépek, elegánsak, visszafogottak, és természetesek. Persze ez sokaknak minden bizonnyal múzeumhatás, de én sem gondolom, hogy egy házat túl sterilen kellene berendezni. Kellenek bele a személyes tárgyak, a könyvek és egyéb kacatok. No de mi legyen az?

Kacat versus a kacat elrejtése. Ez a megoldás kulcsa: a tárolás sok ilyen problémát megold: a kosarak, ládák azért jók, mert bármit beledobálhatsz, ami kacat, kupi a hétköznapokban, de azért kéznél van, mégis egy gyönyörű darabban.